A közösség legfontosabb szerve az iskolában az iskolagyűlés, melyet havonta legalább egyszer össze kell hívni. Az iskolagyűlésnek nyilvánosnak kell lennie, vagyis a közösség minden tagjának joga van arra, hogy jelen legyen és kifejtse a véleményét. Az iskolagyűlést a diákpolgármester vezeti. Ajánlatos, hogy az elnökség megválasztására minél kevesebb időt fordítsunk. Az iskolagyűlések mindig gyakorlatiasak legyenek, ne vegyenek el időt a tanulótól. Az iskolagyűlésen azonban sohasem szabad megengedni a vita félbeszakítását, vagy a felszólalók számának csökkentését, mert az iskolagyűlés egyik célja éppen az, hogy minden tanulót bevonjunk az aktív társadalmi életbe, a demokrácia gyakorlatába.
Az iskolagyűlés a közösség életének alábbi kérdéseiben illetékes dönteni:
1. A tanulók tevékenységével kapcsolatban:
• az iskolai szabadidő – tevékenységek kialakítása, szakkörök, klubok, társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok kezdeményezése,
• az iskolai kirándulások, szünidei, különösen a nyári, foglalkozások formáinak, tartalmának az iskolai ünnepségek programjának meghatározása,
• versenyek meghirdetése, illetve annak eldöntése, hogy az iskola benevezzen-e mások által meghirdetett versenyekbe, pályázatokba,
• egy tanítás nélküli munkanap felhasználása, az iskolanap programjának kialakítása,
• iskolai megbízatások adása, értékelése,
• a közösség érdekét sértő és veszélyeztető fegyelmezetlenségek megtárgyalása, a határozatok, az esetleges elmarasztalások megszavazása.
2. A tanulóközösség önirányításban:
• az iskola tanulói szabályzatok kialakítása,
• funkcionális közösségek (bizottság) elismerése,
• a közösség tanácsának (képviselők testülete) hatáskörének, működési elveinek kialakítása,
• a tisztségviselők választása, beszámoltatása, visszahívása
• a tanulókat érintő pénzeszközök, elsősorban közösségi „jövedelmek” felhasználása.
3. Az iskolai tanulóközösség kapcsolattartásában:
• az iskolarádió, iskolaújság létesítése, működési elveinek meghatározása, a végzett munka értékelése,
• kisebb közösségek egymáshoz való viszonyának értékelése,
• külső kapcsolatok felvétele.
A döntések meghozatalánál ügyelni kell arra, hogy elegendő információ álljon rendelkezésre, a döntés körültekintő legyen, meglegyenek a lehetőségek a döntések megvalósításához.
Az iskolagyűlést az igazgatóságnak és a tanulóknak úgy kell tekinteniük, mint az önkormányzat legfőbb szervét, s tekintélyét az iskola rendelkezésére álló minden erővel fáradhatatlanul erősíteni kell. Éppen ezért az iskola vezetésének különleges figyelmet kell fordítani az iskolagyűlés munkájára.
Ha valamely kérdést az iskolagyűlés elé terjesztünk, e kérdésről magának az iskola vezetésnek legyen világos véleménye, s tudja pontosan, hogy a gyűlésen milyen erők támogatják majd a helyes határozatot, s ki lesz ellene.
Az iskolagyűlés hangulatát és határozatát az önkormányzat egyes szerveinek munkájában, a tanulókkal folytatott egyéni beszélgetésekben alaposan elő kell készíteniük.
Az iskolagyűlésen az iskola vezetősége ne éljen vissza azzal a lehetőséggel, hogy annyiszor és akkor szólalhat fel, ahányszor és amikor neki tetszik, hanem adja meg a lehetőséget arra, hogy mindenekelőtt a tanulók nyilvánítsák véleményüket. Az iskolavezetés törekedjen arra, hogy az iskolagyűlés ne temetkezzen bele a mindennapi apróságokba. Az iskolagyűlés előtt mindig álljanak ott az iskola nagy feladatai, tanulmányi munkája, sport, a nevelőmunka, a tanulmányi előmenetel.
Az iskolagyűlés időtartama nem lehet több 20-30 percnél, egy-egy felszólalás pedig 2 percnél (homokórával lehet ellenőrizni).