Az iskolában az oktató-nevelő munka legfőbb színtere az osztály. Ezért az iskolai közösség megszervezését az osztályokra, mint szervezeti formára építhetjük.
Az osztályok élén az osztályfőnökön kívül, ha azt akarjuk, hogy a tanulók tevékenyen részt vegyenek az iskolai életben, gyermekvezetőknek is kell állnia. Nevezzük ezeket az iskolában is képviselőnek.
A rendszerváltás előtt mozgalmi gyermekvezetők tevékenykedtek és „kezükben tartották” az iskola közösségi életét, uralták azt. Az iskolai közösséget nem mozgalmi, politikai jelleggel kívánjuk megszervezni, hanem az iskola és az osztályközösségekre felépítve, ezért az osztály tanulói választanak gyermekvezetőket.
Ha a mai társadalom irányítását figyelemmel kísérjük, akkor az is természetes, hogy az osztályok ill. az iskola élére választott gyermeket képviselőnek nevezhetjük el.
A képviselők az iskolai közösség legfontosabb vezetői, ezért a közösség csak akkor lesz működőképes, ha az iskolavezetés és a tantestület a képviselők munkáját a rendelkezésre álló minden eszközzel támogatja és tevékenységüket a legfelelősségteljesebb megbízatásnak tekinti, amely az egész iskola bizalmáról tanúskodik.
Abból kell kiindulni, hogy a képviselők azok a személyek, akik a közösség lényegi feladatait megoldják, ezért ki kell dolgozni a megválasztásuk módját, megbízatásuk időtartamát, jogaikat, kötelességeiket és feladataikat:
• A képviselőket mindig az osztály jelöli, de az iskolagyűlés választja meg. Az ilyen választással sikerül elérni azt, hogy a képviselő nemcsak a maga osztályának, hanem az egész iskolának lesz a meghatalmazottja, és a döntésnél nemcsak az osztály, hanem az egész iskola érdekeit is figyelembe fogja venni (nem működhetnek párt alapon).
• A múltban elfogadott volt, hogy gyermek vezetőnek a legtehetségesebb, legerélyesebb fiú, vagy leány kerüljön, olyan főnökféle, aki mindenkit kézben tart, tud parancsolni, követelni és legalább 3-4 évig viseli ezt a funkciót.
• Ez a tervezet a régitől eltérő módon értelmezi a gyermekvezetők szerepét. A hosszú időre válaszott erélyes jellemű tanulóktól könnyen válnak „kiskirályok” akik nem tekintik magukra kötelezőnek a közösség érdekeit. Ezért a vezetőség a képviselői megbízatást félévre korlátozza és ezután új választásokat ír ki.
• A jogoknak és a kötelességeknek minden esetben összhangban kell állni azokkal a közösségekkel, akik a megbízatást adták. A képviselők külön kiváltságokat nem élvezhetnek, ezért ha a közösség ellen vétenek, bármikor visszahívhatók.
• A képviselő feladata, hogy a tanulókat (osztálytársaikat) képviseljék a vezetőség előtt, ezért figyelemmel kell kísérniük tanulótársaik problémáit, kívánságait, véleményüket. Ugyanakkor a képviselőnek jelentéstételi kötelezettsége is van az osztály helyzetéről, azokról a fontosabb problémákról, amelyeket menetközben nem tudott egyedül megoldani. Ennél a kérdésnél minden esetben felvetődik a pedagógusok iránti bizalom kérdése.
Abból indultunk ki, hogy az iskolai közösséget a nevelőtestület, az iskolavezetés nem kívánja magára hagyni, hanem a pedagógus közösséggel együtt egységes iskolai közösségként kívánja kezelni. Az ilyen közösségben a „nem adjuk fel társainkat” kérdése egy olyan szolidaritás, amely a pedagógusok ellen irányul, ezért ennek kiküszöbölése a közösség egyik fontos feladata. Ezért minden erővel törekednünk kell arra, hogy a tanulók és a nevelők körében egy egységes közvéleménnyel rendelkező közösséget sikerüljön kialakítanunk, ahol sohasem tűnik fel az a bizonyos „hősiesség”, hogy az osztálytársat nem lehet „feladni”. Úgy kell dönteni, hogy a képviselők sohasem mehetnek oda titokban az iskolavezetéshez a pedagógusokhoz bejelentést tenni az osztálytársaikról. Vagyis nincs fülbesúgás, „spiclisség”. Ezért csak hivatalosan, pl. az iskolagyűlésen lehet elmondani a tanulótársakról, hogy hogyan viselkednek.
A képviselőnek tehát így kell beszélnie: „Ez és ez az én legjobb barátom, de ennek ellenére nem értek vele egyet abban, hogy helytelenül viselkedik.” Ebben az esetben senkinek nem jut majd eszébe hibáztatni azt, aki ilyen nyíltan és köntörfalazás nélkül felszólal, hiszen csak a kötelességét teljesítette.
Sok időnek kell eltelnie addig, amíg ide sikerül eljutnunk és megszűnik a tanulók negatív irányú mozgása, amikor hátat fordítanak a pedagógusoknak és olyasmit művelnek, ami a pedagógusok háta mögött történik. Ehhez pedig feltétlenül szükség van a pedagógusok iránti bizalom megszilárdítására is.
Ezen a területen az alsó tagozatban kevesebb, a felső tagozatban és a középiskolában több probléma adódik, de ez a kérdéskör a nevelőtestületek körében is tisztázatlan és eltérő. Ezért fontos feladat e probléma megvilágítása és elfogadtatása.
A képviselők kiválasztása két elv – kinevezés vagy választás útján történhet:
1. Kinevezésre olyan esetben van szükség, amikor az osztályközösség még nem erős (Pl. általános iskolában, vagy gyengébb összetételű osztályokban). Ilyenkor a tekintélyesebb tanulók közül az iskola igazgatója nevezi meg a képviselőt a tantestülettel történő megbeszélés után.
2. A gyakorlatban azonban a képviselő választás útján történő kiemelése helyesebb. Ilyenkor az osztály, ill. a napközis csoport nevezi meg a képviselőjét az osztályfőnök aktív közreműködésével.
A képviselőket az iskolagyűlésen személy szerint választják meg. A képviselőknek állandóan érezniük kell kapcsolatukat az osztállyal, tehát azokkal akik megbízták őket, és érezniük kell felelősségüket iránta. Képviselővé lehetőleg olyan tanulót kell választani, aki jól tanul az iskolában, megfelelő személyi adottságokkal rendelkezik, tapintattal, eréllyel, vezetői képességekkel, becsületességgel.
A képviselői munkát a legfelelősségteljesebb megbízatásnak kell tekinteni, oly megbízatásnak, amely az iskolavezetés és a tanulók bizalmáról tanúskodik. A képviselők képviselik az osztályt a testületi ülésen, az igazgató és az osztályfőnök segítői.
A képviselőnek minden olyan kérdésről, amit azonnal nem tud megoldani, tanácskoznia kell az osztályfőnökkel, esetleg az igazgatóval, vagy az iskolagyűlésen meg kell vitatni a problémát.
Az ilyen megbeszélések azonban nem történhetnek a tanítási óra rovására, és az óráról sem maradhat távol. A képviselő nem léphet az osztályfőnök, a nevelők helyébe, hatásköre nem keverhető össze a pedagógusok hatáskörével. Az osztályban lévő tanulók közül egyet a képviselő helyettesének neveznek ki. Erre a tisztségre az egész osztály, vagy a képviselő személyesen jelöl ki valakit és a testületi ülés hagyja jóvá. (Napközis csoportok részére is lehet választani képviselőket, ahol ilyenek vannak)
A képviselőnek minden olyan kérdésről, amit azonnal nem tud megoldani, tanácskoznia kell az osztályfőnökkel, esetleg az igazgatóval, vagy az iskolagyűlésen meg kell vitatni a problémát.
A képviselő:
a. Ellenőrzi, hogy a hetesek teljesítik-e kötelességüket,
b. Rászoktatja a tanulókat arra, hogy ne szemeteljenek,
c. Bevonja a tanulókat a szakkörök és a sportkörök tevékenységébe,
d. Törekszik a tanulók kulturális színvonalának az emelésére, beszédükből a durva szavak, a káromkodás eltüntetésére, a pajtási kapcsolatok szabályozására. Rászoktatja a tanulókat, hogy a konfliktusokat veszekedés és verekedés nélkül oldják meg.
e. Neveli az osztály tagjaiban a tiszteletet mások munkája, mások munkája, pihenése, ügyei iránt,
f. Figyelemmel kíséri az osztály tanulóinak tanulmányi eredményét. Kezdeményezi a segítséget a gyengébbek számára.
g. Segítenek az iskolai házirend betartásában.
A képviselők sokirányú feladataik teljesítését nem egyedül végzik, hanem az iskola vezetésével teljes egyetértésben, a nevelők állandó útmutatása és segítése mellett. Munkájukat a következő alapokra építve valósítják meg:
• az iskolai házirend
• a közösség szerveinek munkája
• az osztály tanácsosainak befolyása
Az osztály vezetősége ezen kívül – ugyanezekre a szervekre támaszkodva – mindi köteles ráirányítani az osztály tagjainak figyelmét a tanulmányi munkára az egész iskola fejlődésének és előrehaladásának általános útjára.
A képviselő mindig törekedjék arra, hogy az osztálya összeforrott közösséggé váljék, saját tekintélyét pedig arra építse, hogy tanulmányi munkája lehetőleg a legjobb, magatartása mintaszerű legyen. Fontos, hogy elfogadja és magáévá tegye azokat az elveket, melyek végrehajtásával megbízta az osztály, de ne váljék „főnökké”. Az iskolákban sok ilyen irányú képességekkel rendelkező tanuló van. Ezek gondozását, a tehetségek kibontakoztatását, jó vezetők nevelését fontos feladatunknak kell tekintenünk. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg legalább egyszer mindenki legyen képviselő.
A képviselőket félévre választják. Ez az időtartam mutatkozik legcélszerűbbnek, először azért mert e rövid idő alatt a képviselők az osztály meghatalmazottjainak érzik magukat, és nem változnak át hivatalos személlyé, másodszor a képviselői tisztséget nagyszámú tanuló viselheti, s harmadszor rövid idő alatt nem válik terhessé a tanulók számára.
A képviselői megbízatás határidő előtti visszavonását mindig alaposan meg kell okolnunk, s ezt a képviselők ülésének (testületi ülésnek) jóvá kell hagynia. A képviselő adminisztratív eltávolítását csak nagyon komoly és halasztást nem tűrő okok indokolhatják.
Az iskola valamennyi képviselője együttesen alkotja az iskolai közösség központi szervét, a képviselők testületét